Hónap: 2019 október

A Webzegézis visszatér – bibliai sorozat hívőknek és keresőknek

Kedves olvasóink, ahogy láthattátok már jónéhány hónapja nem adtunk hírt magunkról – a munkahelyi és szolgálati terheltségünk ezt nem tette lehetővé. Mostanság azonban újra van időm írni, és szeretnék egy könnyed és világos bibliaismereti sorozatba kezdeni. Habár meggyőződésem, hogy a hívők és nem hívők közötti teológiai, tudományos és apologetikai eszmecserék nagyon hasznosak, mégis mi keresztények sokszor azzal a helyzeti előnnyel indulunk, hogy (remélhetőleg) többet olvassuk a Bibliát. Mivel sem kritizálni, sem megvédeni nem lehet az evangéliumi keresztény hitet anélkül, hogy tisztában lennénk a Bibliában leírt dolgokkal: egy felfedező utazásra hívok a blog olvasói közül mindenkit!

Az utazás apropóját számomra az adja, hogy idén ősszel a Veritas Kiadó és a Protestáns Média Alapítvány szakbizottságának gondozásában kiadták a teljes Károli Biblia újonnan revideált feldolgozását (rövidítve: URK). Ez a legrégebbi teljes magyar nyelvű bibliafordításunk már másodjára átdolgozott, frissített változata (a korábbi ÚjKárolit 2011-ben adták ki), mely igyekszik még érthetőbben közre adni a Szentírás szövegét, mégis meghagyva benne Károli fordításának „eredeti ízét”. A kiadványt megvásárolva, és mindenkinek ajánlva a következő időszakokban szeretném a Biblia tartalmát fejezetről fejezetre megmutatni, és egy rövid, inspiráló bejegyzést készíteni hozzá.

Nem titkolt célom az, hogy elfoglalt világunkban segítséget nyújtsak mindenkinek, aki szívesen megismerkedne a Biblia világával, de nehezen veszi rá magát arra, hogy rendszeresen olvassa. Amíg hívőknek mindig felfrissítő újraolvasni a Szentírást, addig érdeklődők és keresők számára is rendkívül izgalmas lehetőség műveltségüket bővítve megismerni a keresztények legszentebb iratát, Isten Igéjét. A bejegyzések jóval rövidebbek lesznek az eddig megszokottaknál, és az egyes fejezetek bemutatásánál legfőbb célom, hogy világosan rámutassak: milyen a keresztények Istene. Félretéve egyelőre a Szentírás ihletettségéről, tévedhetetlenségéről szóló (számomra is nagyon fontos) vitákat, szimplán egy kérdést teszek fel a szövegnek: milyen Istent mutat be számunkra az ó- és újszövetségi Szentírás? Az, hogy valaki tud-e a Biblia Istenével azonosulni, netán szeretni Őt – az mindenkinek a személyes döntése, életútja – de ne feledjük: mindenki megérdemel egy esélyt a megismerésre, mielőtt elutasítanánk, így a Biblia Istene is.

Mózes első könyve

Utazásunkat Mózes első könyvével, más néven a Genezissel – a kezdetek könyvével kezdjük. Amit mindenképp tudni kell róla, hogy egy öt kötetes műnek az első darabja, melyet „Pentateuchos” néven is szoktak nevezni. Ez a Biblia első könyve, és a legkorábbi szent iratok között foglal helyet a héber Ószövetségben. A teljes Szentírás belső tanúsága szerint a könyv szerzője az a Mózes, aki Isten hatalmával vezette ki Izrael 12 törzsét Egyiptomból és rajta keresztül vált a zsidó nép azzá a nemzetté, akinek a híres királya később Dávid lett Kr. e. 1000 körül.
Mózes öt könyve közül az első azért is különleges szerepet tölt be, mert míg a másik négy könyv Izrael népének az Egyiptomból való csodás szabadulásától kezdve egészen az Ígéret Földjének határáig való útját követi le – egyfajta kortárs történelmi beszámolóként –, addig a Teremtés könyve az ennél jóval korábbi korokba kalauzol minket. A teológusok között vita van arról, hogy az egyiptomi kivonulást a Kr. e. 15. vagy a 13. századra datálják, de a Szentírás belső struktúrájából az biztosan látható, hogy Mózes, aki ekkor Izrael népének vezetője volt, olyan korok történelméről ír, melynek részese nem lehetett.

A történelem folyamán e speciális könyv mindig nagy érdeklődés és sokszor kritika kereszttüzében állt. Az egyháztörténelem során a Teremtés könyve alapján gondolták évszázadokig azt, hogy a Föld csak nagyjából 6000 éves lehet, majd a geológia tudományának kialakulásával egy hatalmas vita alakult ki erről, hiszen a mi emberi tudományos módszereinkkel a bolygónk kora 4,6 milliárd évre tehető. Ma vannak keresztény teológusok, akik különböző elméletekkel igyekeznek mindenképp kiállni az ún. fiatal Föld koncepciója mellett. Mások inkább a Genezis irodalmi műfajának speciális értelmezésével mutatnak rá, hogy a könyv első tizenegy fejezete nem kíván a történelmi beszámoló igényével fellépni. Megint mások úgy gondolták, hogy a Teremtés könyvét nem is Mózes írta, hanem a zsidóság babiloni fogságának időszakában keletkezett azzal a céllal, hogy egy frissen összeszerkesztett őstörténet jól jöhet a diaszpórában élő zsidóság vallási egységének és öntudatának fenntartásához.
Habár rengeteg izgalmas tudományos és teológiai vita van Mózes első könyvéről, mégis egy dolgot biztosan leszögezhetünk. A könyv szerzője Izrael népe számára rengeteg teológiai információt szeretne közölni a Föld és az emberi társadalom hajnaláról. Mózes korában az egész Közel-Keleten az akár városállamonként változó, sokszínű politeizmus hatotta át az emberek társadalmát. A Biblia első könyve e vallások történeteihez és mítoszaihoz képest tartalmilag egy radikálisan más istenképet vetít elénk. Rengeteg olyan alapvető kérdést tisztáz a világunkkal kapcsolatban, mely a korabeli vallásos elképzeléseket messze meghaladja. Hogyan jött létre világunk? Hogyan lett az ember maga? Miért van gonoszság az emberi társadalomban? Honnan származik az ember uralkodási vágya? Mi Isten célja a világgal és az emberrel? Izrael népének és nekünk is meg kell értenünk, hogy a Teremtés könyvének üzenete nélkül az egész Biblia Istenről és az emberekről alkotott képe érthetetlen és hiányos lenne. E könyv már az elejétől kezdve jelzi nekünk Isten megváltó tervét, mely Mózes után közel másfél évezreddel Jézus Krisztus életében fog végbe menni. Ez pedig arról szól, hogy amit az ember az Édenkertben tönkretett és véglegesen elrontott, azt Isten maga állítja helyre, de ennek hatalmas ára van: az Örökkévaló Fiú emberré válása és halála.

Végezetül fontos látnunk a Genezis tartalmi szerkezetét, mely két nagy részből áll. Az első tizenegy fejezet foglalkozik a világ teremtésével, az ember bukásával és az özönvízzel, mint Isten első ítéletével az emberiség irányába. A 12. fejezettől a könyv végéig pedig Ábrahám és családjának története következik, ahogy ezek az ősatyák megismerték a Teremtő Istent, és vele élték az életüket – hiszen Isten Ábrahámmal szövetséget kötött. E szövetség kibontakozását és Jákob, vagyis más néven Izrael utódainak Egyiptomba való leköltözését is megörökíti a könyv.

Hívőknek és nem hívőknek is sok szeretettel ajánlom e briliáns könyv elolvasását – legalább egyszer az életben! Jövő héten el is kezdjük…

Tovább