Genezis 6. – Noé bárkát épít
2019. december 13. BibliaBlog Nincs hozzászólás

Mózes első könyvének hatodik fejezete egy tragikus képet mutat az Isten által teremtett ős-emberiség társadalmáról. A történetben láthatjuk Isten reakcióját ezekre az állapotokra, és megismerhetjük Nóét, az Ószövetség egyik leghíresebb szereplőjét. Vágjunk is bele!

1 Történt pedig, hogy az emberek sokasodni kezdtek a föld színén, és leányaik születtek1.
2 Látták az Isten fiai az emberek leányait, hogy szépek, és feleségül vették közülük mindazokat , akiket megkedveltek.
3 És azt mondta az ÚR: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test. Legyen életének ideje százhúsz esztendő.
4 Abban az időben, sőt még azután is, amikor Isten fiai bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik, óriások éltek a földön. Ezek azok a hatalmasok, akik eleitől fogva hírneves emberek voltak.

Az első négy igevers egy nagyon érdekes felvezetést ad az özönvíz eljöveteléhez. Az emberek sokasodásával sok lányuk született és „Isten fiai“ feleségül vettek közülük sokakat, mert szépnek vagy inkább jónak látták őket. Ennek az eredménye pedig egyrészt, hogy nagyon furának tűnő lények születtek e házasságokból, másrészt, hogy a gonoszság annyira elterjedt a Földön, hogy Isten csak a teljes őstársadalom kipusztításában látta a járható utat.

A bibliamagyarázók között három elmélet is napvilágot látott ezzel a szakasszal kapcsolatban napjainkig2. A legrégebbi megközelítés szerint az Isten fiai angyali lények voltak, akik szó szerint szexuális kapcsolatba kerültek az emberek lányaival, és így születtek meg az óriások, akik különleges erejű, egyfajta félisteni lények voltak. A nehézség ezzel az értelmezéssel az, hogy ugyan a Biblia Jób könyvében valóban nevezi az angyalokat „Isten fiaknak“, mégis ez a kifejezés időnként Izrael népére, tehát emberekre is utal. Emellett pedig a Szentírás többi része, amit az angyalokkal kapcsolatban tanít, az nem igazán engedi meg, hogy efféle házasságokat elképzeljünk. Ráadásul a megszülető gyerekekre való kifejezést ugyan Károli óriásoknak fordítja, azonban a héber „nephilim“ szó jelentése nagyon nehezen meghatározható, a történelem homályába veszett. Van egy másik értelmezési lehetőség is, ami a II. századi zsidó írástudóktól származik – és kevésbé ismert keresztény körökben – arról, hogy az „Isten fiai“ kifejezés emberi bírókról és vezetőkről szól az őstársadalomban, és az emberek lányaival való házasság szimplán az arisztokrácia és a köznép keveredését jelenthette. Habár elsőre érdekesnek hangzik ez a megközelítés, nehéz belátni, hogy Isten miért hozta el az özönvíz ítéletét azért, mert ezek a házasságok megtörténtek, amikor más helyeken kifejezetten a nagy társadalmi egyenlőtlenségek ellen szólal fel.

A harmadik, és véleményem szerint legjobb, magyarázat szerint az „Isten fiai“ Sét leszármazottait jelentették, akik Istenhez ragaszkodtak, és segítségül hívták az Örökkévalót. A Genezis történeti ívébe jól illeszkedik az a megközelítés, hogy Isten a bukott emberiségen belül meghagyott magának egy csapatot, akik vissza tudtak találni Hozzá, és megtapasztalhatták a bűnbocsánat és kegyelem áldásait. Sét utódai azonban szép lassan házasság révén összekeveredtek Kain utódjaival – ők lennének az emberek lányai – és ez nem ahhoz vezetett, hogy Kain vonala is meggyógyult volna, és Istenhez visszatért volna. Az eredmény, hogy az a kevés hívő, és Istennel járó ember is elfordult a gonoszságba. Végül pedig az őstársadalom annyira gonosz, és Isten ellen lázadóvá vált, hogy már csak egyetlen család maradt, aki kitartott a Teremtő Isten tisztelete mellett. Később majd Isten kijelenti Mózesnek Izrael népével kapcsolatban, hogy a nép ne házasodjon más népekkel, mert ezzel átveszi azt a gondolkodásmódot, kultúrát és isteneket, melyek elviszik a szívüket az élő Úrtól – ez az elfordulás egyik legrégebbi „prototípusa“ amit itt az özönvíz előtt látunk.

Végül pedig érdekes az is látnunk, hogy a tiltott házasságokból születő gyermekek híresek lettek. Mózes itt feltételezi, hogy az eredeti olvasóközönség tudja, hogy mi volt a nefilimek nagy hírnevének okozója, mi azonban ma csak találgathatunk. Lehet, hogy az erőszakos és leigázó gonoszságuk, de az is lehet, hogy a kreatív civilizációs vívmányaik, ahogy ezt egyes zsidó apokrif iratok feltételezik. Isten szemében azonban a szívük, és hozzáállásuk miatt nem voltak méltók a bolygónk jövőjének továbbvitelére nézve.

5 Amikor látta az ÚR, hogy megsokasodott az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatainak minden alkotása szüntelenül csak gonosz,
6 megbánta az ÚR, hogy embert teremtett a földön, és bánkódott szívében.
7 Ezt mondta az ÚR: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; az embert, az állatot, a csúszó-mászó állatokat és az ég madarait. Mert bánom, hogy megteremtettem.

Ahogy Isten rátekintett a totális gonoszságba süllyedt őstársadalomra, láthatjuk a Teremtő szívét is. Isten megmutatja Mózesnek kissé antropomorf kifejezésekkel, hogy mennyire csalódott az általa jóra teremtett emberekkel kapcsolatban. Istent természetesen nem lehet úgy megbántani, hogy neki valóságos „sebet“ okozzunk emberként, mégis számára valódi szomorúság, amikor mi emberek nem azt az utat járjuk, amire valójában meg lettünk teremtve. A Biblia a bűnt sokszor a céltévesztés szóval fejezi ki, és ebben a részben ezt világosan láthatjuk, hogy az emberiség totális céltévesztésben van. Hasonló dolgot élhetett át Isten itt, mint azok a tudósok, akik az uránium maghasadási eljárását kidolgozták, hogy atomenergiát termelhessenek az emberiség javára, aztán inkább atombombát készítettek belőle.

Isten végül meghozza a döntést: minden embernek és állatnak a „föld színén“ el kell pusztulnia, de ezzel még nincs vége az emberiségnek, mert Isten kegyelme megmutatkozik a következőkben.

8 De Nóé kegyelmet talált az ÚR előtt.
9 Nóénak pedig ez a története: Nóé igaz, tökéletes férfiú volt a kortársai között. Nóé Istennel járt.
10 Nóé három fiút nemzett: Sémet, Hámot és Jáfetet.
11 A föld pedig romlott volt Isten előtt, és megtelt erőszakossággal.
12 Isten azért a földre tekintett, és íme, az meg volt romolva, mert minden test rossz útra tért a földön.
13 Azért mondta Isten Nóénak: Minden test vége elérkezett, mivel a föld erőszakossággal telt meg általuk. Íme, elvesztem őket a földdel együtt.
14 Csinálj magadnak bárkát góferfából3, rekeszeket is csinálj a bárkában, és kend be szurokkal belül és kívül.
15 Így csináld meg: a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök és magassága harminc könyök.
16 Csinálj ablakot a bárkán, és egykönyöknyire hagyd azt felülről. És oldalt készíts ajtót a bárkára. Alsó, középső és felső szintet készíts.
17 Én pedig, íme, özönvizet hozok a földre, hogy elveszítsek minden testet, amelyben élő lélek van az ég alatt. Minden elvész, ami a földön van.
18 De veled szövetséget kötök, és bemész a bárkába fiaiddal, feleségeddel és fiaidnak feleségeivel együtt.
19 És minden élőből, minden testből, mindenből kettőt-kettőt vigyél be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nőstények legyenek.
20 A madarak közül az ő nemük szerint, az állatok közül az ő nemük szerint és a föld mindenféle csúszó-mászó állatai közül az ő nemük szerint.
21 Magadnak pedig szerezz be mindenféle eledelt, ami csak ehető, és gyűjtsd be magadhoz, hogy legyen ennivalótok nektek is, meg azoknak is.
22 És Nóé úgy cselekedett, amint Isten parancsolta neki.

Istennek egy különleges hozzáállását láthatjuk meg a történelem első földi ítéletében. Az Örökkévaló az ellene lázadó emberiség számára két utat kínál: vagy megmaradnak a lázadásban és Isten igazságos ítéletében részesülnek, vagy vissza szeretnének térni Isten útjára és belátják, hogy ez egyedül nem fog menni nekik. Nóé a leírás alapján annak a családnak volt a része, aki segítségül hívta Istent, és igaz ember volt, aki Istennel járt. A teljes Szentírás fényében ez azonban nem tökéletes bűntelenséget jelent, hanem azt, hogy Nóé (és családja) belátta a bűneit és keresett menekülést és szabadulást Istennél. Isten pedig az ilyen emberi kérésre mindig az Ő kegyelmével felel. Később láthatjuk, hogy Jézus Krisztus azért jött el, hogy az embereknek elhozza a bűnbocsánatot, és az örök üdvösséget – mégis az emberiség jelentős része büszkeségből elutasította, és ma is elutasítja azt.

Sok vita van történészek között, hogy a Biblián kívüli forrásokban is sok helyen megjelenő özönvíz történetek pontosan milyen mértékben hatottak ki az egész bolygónkra. Arról is vita van, hogy milyen módon nézhetett ki ez a bárka, és Nóé hogyan építhetett fel egy ekkora hajót egyedül. Mivel a Szentírás ezt nem részletezi sokkal bővebben itt még kiemelnék egy nagyon fontos üzenetet ezzel az egész történettel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy Isten aktív hitre tanította mindig az Ő megváltottait. Vegyük észre, hogy miután bejelenti, hogy jön az özönvíz és mindenki meg fog halni, de Nóét meg akarja menteni, Nóénak feladatot ad. Kezd el építeni a bárkát és ha kész van, akkor tedd bele az állatokat és a családodat. Nóét tehát amikor megtalálja Isten kegyelme döntenie kell: elhiszem Istennek, hogy az özönvíz elől így megmenekülhetek, vagy nem veszem komolyan az Úr figyelmeztetését? Nóé úgy döntött, hogy bízik Istenben és elkezdi építeni a bárkát egy olyan korszakban, amikor már senki nem vette komolyan a Teremtő szavát, ráadásul esőt sem láttak még soha. Gondoljunk bele, hogy hányan kérdezgethették Nóét, hogy mit építesz? És amikor elmondta a választ hányan nevethették ki? Ugyan már, özönvíz, miről beszélsz – ilyen baj nem érhet minket, bolond vagy te Nóé. Talán nem így gondolkodnak ma is sokan a hívő keresztényekről, akik meg vannak győződve róla, hogy Jézus Krisztus vissza fog jönni és ítél élőket és holtakat? A következő részekben megtudhatjuk majd, hogy kit igazol a történelem.


1  A bejegyzésben szereplő összes igevers forrása: Újonnan revideált Károli-Biblia. Copyright © 2011 Veritas Kiadó.

2  Andrew E. Steinmann (2019): Genesis. An Introduction and Commentary. Tyndale Old Testament Commentaries, Volume I., InterVarsity Press, Downers Grove, Ilinois, pp. 68-69.

3  Ismeretlen fafajta.

Baji Péter

Baji Péter (1988–) ifjúsági lelkipásztor,
bibliai tudományok (BA) - Logos Hungary Keresztény Főiskola
PhD földtudományok, társadalomföldrajz - ELTE Földtudományi Doktori Iskola
Baji Péter

Latest posts by Baji Péter (see all)

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük