Genezis 25. – Ábrahám utódai
2020. október 09. BibliaBlog Nincs hozzászólás

Mózes első könyvének huszonötödik fejezetében Ábrahám nemzetségtáblája szerepel, ahol az összes gyermekét felsorolja a Szentírás. Ebből tudhatjuk meg, hogy Isten ígérete – miszerint Ábrahámot sok nép atyjává teszi – beteljesedett, hiszen Izrael fiain kívül a Közel-Keleten rengeteg nép származott az ősatyától. A fejezet vége azonban Izsák két fiára, Ézsaura és Jákóbra kezd el fókuszálni, követve az ígéret öröklésének a rendjét.

1 Ábrahám pedig ismét feleséget vett magának, akinek Ketúrá volt a neve.[1]
2 Ő szülte neki Zimránt, Joksánt, Medánt, Midjánt, Jisbákot és Súahot.
3 Joksán pedig Sebát és Dedánt nemzette. Dedán fiai lettek az assúriak, letúsiak és a leummiak.
4 Midján fiai pedig: Éfá, Éfer, Hanók, Abidá és Eldáá. Mindezek Ketúrá fiai.

Az eredeti héber szövegből nem derül ki egyértelműen, hogy Ketúrát Ábrahám Sára halála előtt vagy után vette feleségül. A fejezetből viszont úgy tűnik, hogy Ketúrát inkább ágyasnak vagy másodfeleségnek tartotta az ősatya, és ezért válik világossá, hogy az egyedüli örökös csak Izsák lehet. Itt azonban fontos volt felsorolni Ábrahám összes született gyermekét, hogy Izrael fiai lássák, milyen gazdag öröksége van ősatyjuknak. Ábrahám korában a gazdagabb férfiak számára kulturálisan megengedett volt másodfeleségeket is eltartani, és általuk is gyermekeket nemzeni, de Isten eredeti terve, ahogy Ádámnál és Évánál láttuk egyértelműen a monogámia volt.

Ahogy látjuk Ábrahám utódaiból származó különböző népeket vegyük észre, hogy ezek a népek a honfoglalás idején és jellemzően később sem váltak Izrael ellenségeivé. Ők általában békésen együtt éltek az ígéret népével a Közel-Keleten. Ketúrá neve a héberben fűszert is jelent, és érdekes megfigyelni, hogy több tőle származó gyermek nevében is vannak utalások a fűszerkereskedelemre a térségben.

Zimrán, Joksán, Medán és Midján kereskedő népek voltak Északnyugat-Arábia területén az Akabai-öböl térségében. A Teremtés könyve később izmaelitáknak is hívja őket, ami arra utal, hogy Izmael utódaival keveredtek (ld. 1Móz 37,28-36). Érdekes még, hogy Mózes felesége Cippóra is midianita volt, Isten mégsem ítélte el őt, hogy nem Izrael fiai közül választott feleséget – itt is látható a közeli rokonság.

Jisbák és Súah sem valószínű, hogy az Arab-félsziget térségétől túl messze vándorolt volna, viszont az egyetlen bibliai utalásunk egyikükről ezután Jób könyvében lesz, ahol Jób egyik barátja, Bildad származik Súahtól (Jób 2,11).

Joksán utódai is arábiai törzsek lettek, akikről általában békés kereskedőkként ír a Zsoltárok könyve és több írópróféta is. Itt viszont érdekes, hogy Dedántól származtatja a szentíró az assúriakat, akik leszármazottai lehetnek az asszírok, azonban a Teremtés könyvének 10. fejezetében Assúr külön meg van említve, mint Sém fia. Ebből következik, hogy azt biztosan tudhatjuk a későbbi Asszír Birodalom lakosairól, hogy sémita népek voltak – ahogyan Izrael is – de a szövegből nem egyértelmű, hogy Ábrahám közvetlen leszármazottjai lennének.

Midján leszármazottjainak jövője is a történelem homályába vész, bár egy-két név időnkét előkerül például Ézsaiásnál (ld. Ézs 60,6), ami azt bizonyítja, hogy a Közel-Kelet térségében maradtak ők is.

5 Ábrahám mindazt, amije volt, Izsáknak adta.
6 Azoknak a fiaknak pedig, akik az ágyasaitól származtak, ajándékokat adott, és még életében elküldte őket fia, Izsák mellől kelet felé, egy keleti tartományba.
7 Ez Ábrahám életének ideje, amelyet megélt: százhetvenöt esztendő.
8 És elhunyt Ábrahám, meghalt jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és elődei mellé temették.
9 Fiai, Izsák és Izmael temették el Makpéla barlangjában, Efrónnak, a hettita Cóhar fiának mezején, Mamréval szemben.
10 Azon a mezőn, melyet Ábrahám Hét fiaitól vett: ott temették el Ábrahámot és feleségét, Sárát.
11 Ábrahám halála után Isten megáldotta fiát, Izsákot. Izsák pedig a Lahajrói-kútnál lakott.

A Szentírás itt is újra kiemeli, hogy Ábrahám egyetlen igazi örököse Izsák. A másodfeleségek gyermekei nem számíthattak örökségre az apjuk után abban a korban, mégis Ábrahám valóságosan törődött ezekkel az utódokkal, azonban a megajándékozásuk után az ígéret földjétől keletre küldte őket. Miután pedig mindent elvégzett a vagyonával kapcsolatban is a 175. életévében meghalt. Két legidősebb fia Izsák és Izmael pedig az egyetlen tulajdonába, a családi megvásárolt sírhelyébe Sára mellé eltemették.

Ábrahám élete extrém hosszú volt az ezután következő generációkhoz képest, és a Szentírás is 14 fejezetet szentel az életének bemutatására. Az ősatya betelve az élettel halt meg, hiszen mindent megkapott Istentől, amit egy férfi kaphat az élet során: szerető feleség, sok gyermek, nagy vagyon. Az élete mégsem volt teljes, hiszen Isten jövőbeli ígéretének minden elemét nem láthatta meg. A Zsidókhoz írt levél az Újszövetségben ezt mondja róla: „Hit által vándorolt az ígéret földjén, mint idegenben, és sátrakban lakott Izsákkal és Jákóbbal, ugyanannak az ígéretnek az örököseivel. Mert várta az alapokkal bíró várost, melynek tervezője és építője Isten.” (Zsid 11,9-10) Isten nagy megváltó tervének kezdetét élte csak meg Ábrahám, mint az első igen fontos ember ebben a tervben, de a terv még évszázadokon át halad tovább.

12 Ezek pedig Ábrahám fiának, Izmaelnek a nemzetségei, akit az egyiptomi Hágár, Sára szolgálója szült neki.
13 Ezek Izmael fiai nevük és nemzetségük szerint: Izmael elsőszülöttje Nebájót, azután Kédár, Adbeél és Mibszám.
14 És Mismá, Dúmá, Masszá.
15 Hadad, Témá, Jetúr, Náfis és Kédmá.
16 Ezek Izmael fiai, és ez azoknak a neve táborhelyeik és falvaik szerint: tizenkét fejedelem, nemzetségük szerint.
17 Ez Izmael életének ideje: százharminchét esztendő. Elhunyt Izmael, meghalt, és népéhez tért.
18 Utódai Havílától Súrig laktak, amely Egyiptommal szemben van, amerre Asszíriába mennek. Összes testvérével szemben volt a lakóhelye.

Izmael külön néppé vált, és sorsa eltért Ábrahám szövetségi utódaitól – ő egyszerre lett rokona az egyiptomiaknak az édesanyja, Hágár révén és a hébereknek az édesapja miatt. A Szentírás nem mond el semmit Izmael élettörténetéről itt, csak felsorolja a 12 fiának nevét, és bemutatja azt a területet, ahol élnek.

Nebájótról még annyit tudunk meg a későbbiekben, hogy Ézsau Izsák fia két húgát feleségül veszi. Kédár neve nagyon gyakran előfordul az Ószövetség későbbi részeiben, és általánosságban az arab törzseket jeleníti meg majd. Az összes többi testvér neve is megjelenik időnként mind a Bibliában, mint a Szentíráson kívüli történelmi forrásokban – minden esetben arábiai törzsekkel, illetve Edóm országával kapcsolatban.

Izmael már csak 137 évig élt, de a halálát az összes izraeli ősatyához hasonlóan írja le a szentíró. Ebből és a fiatalkori megnyilvánulásaiból kiindulva láthatjuk, hogy Izmael egy pozitív szereplője a Teremtés könyvének, aki hisz az Örökkévaló, Teremtő Istenben, de az Úr neki más utat szán. Sokszor úgy gondolunk ma az arab világra, hogy az az Iszlám vallás fellegvára – nem is csoda, hogy a Kr. u. 7 században kialakuló Iszlám monoteista hit nagyon könnyen elterjedt az arabok között. De ne felejtsük el, hogy Izmael eredetileg Ábrahám, Izsák és Jákób Istenét tisztelte, az Úr pedig megáldotta az életét.

19 Ezek pedig Izsáknak, Ábrahám fiának nemzetségei: Ábrahám nemzette Izsákot.
20 Izsák pedig negyvenesztendős volt, amikor feleségül vette Rebekát, az arámi Betúél leányát, Paddan-Arámból az arámi Lábán húgát.
21 És könyörgött Izsák az Úrhoz a feleségéért, mivelhogy az meddő volt. Az Úr meghallgatta, és várandós lett Rebeka, a felesége.
22 És két fiúgyermek tusakodott a méhében. Akkor ezt mondta: Ha már így van, miért vagyok így? Elment azért, hogy megkérdezze az Urat.
23 És ezt mondta neki az Úr: Két nemzetség van méhedben. Két nép válik ki bensődből; az egyik erősebb lesz a másiknál, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.
24 És elérkezett szülésének ideje, és íme, ikrek voltak a méhében.
25 Kijött az első: vöröses volt, mindenestül szőrős, mint a daróc. Ezért nevezték Ézsunak.
26 Azután kijött a testvére, kezével Ézsau sarkába fogódzva. Ezért nevezték Jákóbnak. Izsák pedig hatvanesztendős volt, amikor ők születtek.

Mózes ezek után áttér Izsák nemzetségére, ahol könnyebb feladata van, mert Ábrahám örökösének csak két fia volt. E két fiú élete és versengése azonban témát ad majd a következő fejezeteknek. Izsák késői gyermek volt, és még a mai társadalmi normákhoz mérten is későn sikerült megházasodnia. 40 éves korában vette feleségül Rebekát, aki Sárához hasonlóan meddő volt. Ebben az esetben azonban csak 20 évet kellett várnia Izsáknak és Rebekának, hogy megszülessen várva várt gyermekük. Istentől azonban elsőre rögtön egy ikerpárt kapnak, és – bár genetikai adataink természetesen nincsenek – elképzelhető, hogy Ézsau és Jákób kétpetéjű ikrek voltak. Nemcsak testi megjelenésükben, de lelki hozzáállásukban is nagyban különböznek majd egymástól.

Rebekának valószínűleg nehéz lehetett a várandósság – ultrahang híján nem tudhatta, hogy két gyermek is van a méhében – ezért megkérdezte Istent a dologról. Az Örökkévaló pedig kijelentette, hogy két hatalmas nemzetségfő születik majd egy időben. Rebeka megtudja azt is, hogy a „nagyobb szolgál majd a kisebbnek”. Természetesen itt nem a méretben nagyobbról van szó, hanem az elsőszülött fiúról. Izsák korában az öröklési rend az volt, hogy az apa háztartását az elsőszülött fiú kapja meg teljes mértékben, és úgy tűnik, hogy az ikergyerekek esetében is a néhány perccel előbb születetté lett ez a privilégium.

27 Amikor felnövekedtek a gyermekek, Ézsau vadászathoz értő mezei ember lett, Jákób pedig szelíd sátorlakó.
28 Izsák Ézsaut szerette, mert ízlett neki a vad, Rebeka pedig Jákóbot szerette.
29 Jákób egyszer valami főzeléket főzött, és Ézsau fáradtan jött meg a mezőről.
30 Így szólt Jákóbhoz: hadd egyem abból a vörös ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezték őt Edómnak.
31 De Jákób ezt felelte: Add el érte nekem most azonnal az elsőszülöttségedet.
32 És mondta Ézsau: Íme, én közel járok a halálhoz, mire jó hát nekem az én elsőszülöttségem?
33 Jákób ezt felelte: Esküdj meg hát nekem azonnal! Ő megesküdött neki, és eladta az elsőszülöttségi jogát Jákóbnak.
34 S ekkor Jákób adott Ézsaunak kenyeret és főtt lencsét, és ő evett és ivott, majd fölkelt és elment. Így vetette meg Ézsau az elsőszülöttséget.

Ézsaunak és Jákobnak érdekes gyermekkora lehetett. Tudjuk, hogy a testvérek szeretnek versengeni egymással, hogy ki a jobb vagy ki viszi többre. Ez iker kisfiúk esetén valószínűleg halmozottan igaz. Megtudhatjuk azt is, hogy mindkét fiúnak más volt az erőssége, mégis a szülők az egységes támogatás helyett beszálltak ebbe a versengésbe: Izsák Ézsaut támogatta jobban, Rebeka Jákóbot. A későbbi majdnem tragédiába fulladó versengésük valahol a szüleik felelőssége is.

A fejezet végén a Biblia megmutatja nekünk a két fiú szívét az elsőszülöttségi joggal kapcsolatban. Ábrahám családjában az elsőszülöttség nem csak a vagyonról szólt, hanem Isten ígéreteinek és az Örökkévalóval kötött szövetségnek továbbviteléről. A fiúk rengetegszer hallhatták a család történetét, Izsák örökségének történetét. Az itteni történetből kiderül, hogy ezeket – és valószínűleg Isten a Rebekának adott próféciáját – hallgatva Jákób vágyakozott arra, hogy ő vigye tovább az Úr szövetségi áldásait, de nem volt rá lehetősége. Ézsau, a hivatalos elsőszülött azonban kevésbé volt lelkes Isten irányába, számára ezek a jogok és kiváltságok nem értek sokat.

Ez a történet arra is rávilágítja a szemünket, hogy mi hogyan kezeljük Isten ajándékait és örökségét? Az újszövetségi hívők öröksége az Istennel való élő kapcsolat, a megváltás és az örök élet reménysége. A mi életünk is válhat olyan szürkévé, mint Ézsaué, aki úgy gondolta, hogy ő „már csak halni jár”. Ilyenkor megkísért minket, hogy a földi élvezeteket, a gyors megkönnyebbülést adó örömöket fontosabbnak tartsuk, mint az Istentől kapott elhívásunkat és ajándékainkat. De ahogy Ézsau életében is megláthatjuk majd, ezek a döntések mindig kárt okoznak az életünkben hosszú távon.


[1] A bejegyzésben szereplő összes igevers forrása: Újonnan revideált Károli-Biblia. Copyright © 2011 Veritas Kiadó.

Baji Péter

Baji Péter (1988–) ifjúsági lelkipásztor,
bibliai tudományok (BA) - Logos Hungary Keresztény Főiskola
PhD földtudományok, társadalomföldrajz - ELTE Földtudományi Doktori Iskola
Baji Péter

Latest posts by Baji Péter (see all)

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük