Genezis 29. – A keserédes nász
2020. november 27. BibliaBlog Nincs hozzászólás

Mózes első könyvének huszonkilencedik fejezetében Jákob eléri Háránt, rokonainak földjét és a legelső rokonával, Ráhellel való találkozása végérvényesen megváltoztatja az életét. Megszereti ezt a lányt, és feleségül akarja venni. De az esküvő napján egy kisebb dráma bontakozik ki az apósa cselszövése miatt.

1 Jákób azután útra kelt, és elment a keleten lakók földjére.[1]
2 Látta, hogy íme, egy kút van a mezőn, és körülötte három juhnyáj hever. Abból a kútból szokták itatni a nyájakat, de a kút száján egy nagy kő volt.
3 Mikor pedig ott minden nyáj összeverődik, elgördítik a követ a kút szájáról a pásztorok, és megitatják a juhokat, majd ismét a helyére teszik a követ, a kút szájára.
4 Jákób megkérdezte őket: Honnan valók vagytok, testvéreim? Ők azt felelték: Háránból.
5 Erre azt kérdezte tőlük: Ismeritek-e Lábánt, Náhór fiát? Ők így feleltek: Ismerjük.
6 Azután megkérdezte: Egészségben van-e? Azok ráfeleltek: Egészségben, és leánya, Ráhel, íme, éppen itt jön a juhokkal.
7 Erre így szólt Jákób: Íme, még nagyon fenn van a nap, nincs ideje, hogy betereljék a jószágot, itassátok meg a juhokat, és menjetek, legeltessetek!
8 Azok pedig így feleltek: Nem tehetjük, míg minden nyáj össze nem verődik, és el nem gördítik a követ a kút szájáról, hogy megitathassunk.

Jákob hosszú útjának más megállóiról nem tudósít minket a Biblia: a következő pont az utazásában, amikor Hárán közelébe ér. Úgy tűnik ezen a tájon is ritka kincsként kezelték a nagy juhnyájak megitatására való kutakat, ezért akkora kővel fedték be, amit egy ember nem tudott csak úgy leszedni. A beszélgetésből kiderül, hogy az a helyi szokás, hogy amikor az összes „kúttulajdonos” nyája megjelenik, akkor egyszerre történik az itatás – talán így tartották ezt igazságosnak.

Jákob a pásztorokkal való beszélgetés miatt jön rá, hogy már Hárán határában van, ezért rögtön megkérdezi a juhokat legeltető embereket, hogy ismerik-e Lábánt. Lábán valószínűleg Hárán városában egy ismertebb, módosabb ember volt – a pásztorok azonban nemcsak ismerték őt, hanem együtt legeltették a juhaikat Lábán nyájával. E nyáj felvigyázója pedig nem volt más, mint Ráhel, Lábán fiatalabb leánya. Úgy tűnik a bibliai leírásból itt, mintha Lábánnak nem volnának fiúgyermekei, így nem meglepő, hogy a fiatal és még nem házas lánya pásztorolta atyja juhait – a következő fejezetben viszont kiderül majd, hogy vannak fiú testvérek a családban, csak a Szentírás nem nevesíti őket. Mindenesetre a legeltető Ráhelről Jákob rögtön tudhatta, hogy nincs még férje, hiszen akkor nem ő legeltetne.

9 Még beszélgetett velük, amikor megérkezett Ráhel az atyja juhaival, melyeket ő legeltetett.
10 Amint meglátta Jákób Ráhelt, anyja bátyjának, Lábánnak leányát és Lábánnak, anyja bátyjának juhait, odalépett, és elgördítette a követ a kút szájáról, és megitatta anyja bátyjának, Lábánnak juhait.
11 Majd megcsókolta Ráhelt, és nagy fennszóval sírt.
12 Majd elbeszélte Jákób Ráhelnak, hogy ő a leány atyjának rokona, és Rebekának fia. A leány pedig elfutott, és elmondta az atyjának.
13 Mikor Lábán Jákóbnak, a húga fiának hírét vette, eléfutott, megölelte és megcsókolta, bevitte a házába, és Jákób mindent elbeszélt Lábánnak.
14 Azt mondta neki Lábán: Bizony, én csontom és húsom vagy te! És nála lakott egy hónapig.

Jákob végül összetalálkozik unokatestvérével, a gyönyörű Ráhellel, aki kemény munkát végez az apja juhaival. A leírásból nem derül ki, hogy a leányé volt-e az utolsó nyáj, aki az itatáshoz érkezett, vagy Jákob csak önhatalmúlag – kicsit fitogtatva a testi erejét – szedte le a követ a kútról. A rokonsága felé való szolgáló szándékát ezzel azonban mindenképp biztosította.

Ráhel megcsókolása a rég nem látott rokonok üdvözlését jelenti, nincsen semmilyen romantikus felhangja. A fiú elé kijövő Lábán is „megcsókolta” Jákobot. Ez a találkozás lehetőséget adott arra Lábán családjának, hogy hírt halljon Izsák családjának helyzetéről és állapotáról. Lábán már átélte egyszer, amikor Ábrahám szolgája hatalmas ajándékokat hozva vitte el Rebekát, így talán azt is feltételezhetjük, hogy Jákobot azért akarta ilyen gyorsan látni, mert nem tudta mit tartogat a „puttonyában”. Az anyagiasság, ahogy a későbbiekben látni fogjuk, Lábán életének szerves része volt.

15 Azután azt mondta Lábán Jákóbnak: Hát ingyen szolgálj-e engem, mert rokonom vagy? Mondd meg nekem, mi legyen a béred!
16 Lábánnak pedig volt két leánya: a nagyobbik neve Lea, a kisebbik neve Ráhel.
17 Leának pedig gyenge szeme volt, de Ráhel szép termetű és szép tekintetű volt.
18 Megszerette azért Jákób Ráhelt, és ezt mondta: Szolgállak téged hét esztendeig kisebbik leányodért, Ráhelért.
19 Erre azt mondta Lábán: Jobb neked adnom őt, mintha másnak adnám, maradj hát nálam!
20 Jákób tehát hét esztendeig szolgált Ráhelért, és az csak néhány napnak tűnt neki, annyira szerette őt.

Miután Jákob egy hónapon át ott élt Lábán házában, és ingyen dolgozott neki, ideje volt terveket szőni a jövőre nézve. Jákob nem egy szolga volt, hanem Lábán gazdag és befolyásos unokatestvérének a fia, ezért mindenképpen rendeznie kellett ezt a helyzetet. Jákob pedig úgy dönt, hogy az általa megszeretett Ráhelt feleségül szeretné venni, de mivel a kor szokásai szerint mátkapénzt kellett volna fizetnie, de nem tudott, ezért úgy döntött, hogy ledolgozza ennek az árát. Érdekes azt is megfigyelni, hogy az akkori korban adott mátkapénzek nagyságához képest viszonylag sokat ajánlott Jákob Ráhelért, hét év ingyen munka jó ajánlatnak hangozhatott Lábán számára. Lábán pedig elfogadta ezt az ajánlatot, és a hét év Jákob számára hamar elrepült.

Jákob kitartó jellemét jól mutatja a történet. Szíve választottjának feleségül vételéhez az ószövetségi kor körülményeihez képest is rengeteget kellett várnia. A 7 év alatt Ráhellel nem tarthatott semmilyen szexuális jellegű kapcsolatot, maximum tiszteletteljesen beszélgethetett vele, mint a rokonával. Mennyire máshogy látta ő a nő értékét, mint sok mai fiatal férfi?

21 És így szólt Jákób Lábánnak: Add hozzám a feleségemet, mert az időm letelt, hadd menjek be hozzá.
22 Erre összegyűjtötte Lábán annak a helynek minden népét, és lakodalmat szerzett.
23 Este pedig vette a leányát, Leát, bevitte Jákóbhoz, és ő bement hozzá.
24 Lábán a szolgálóleányát, Zilpát szolgálóul adta leányának, Leának.
25 És reggelre kelve látja Jákób: Íme, Lea volt az! Ezt mondta azért Lábánnak: Mit tettél velem? Hát nem Ráhelért szolgáltalak téged? Miért csaptál be?
26 Lábán pedig azt felelte: Nem szokás nálunk, hogy a kisebbik leányt adják oda a nagyobbik előtt.
27 Töltsd el ennek a hetét, azután őt is neked adjuk, ha szolgálsz nálam még hét esztendeig.
28 Jákób tehát akképpen cselekedett, eltöltötte azt a hetet, Lábán pedig neki adta leányát, Ráhelt feleségül.
29 És Lábán leányának, Ráhelnek adta a maga szolgálólányát, Bilhát, hogy szolgálja őt.
30 És bement Jákób Ráhelhez is, és jobban szerette Ráhelt, mint Leát, és még hét esztendeig szolgált Lábánnál.

A hét év leteltével Jákob jogosan kérte Lábántól, hogy végre hadd házasodhassanak össze Ráhellel. A nászéjszakáját követően, vagyis a hétnapos lakodalom második napján azonban szembesülnie kellett Lábán álnokságával. Lehetséges, hogy Háránban az volt a szokás, hogy az idősebb, elsőszülött lányt házasítják ki először – de ezt hét évvel ezelőtt Lábán nem említette. Felmerülhet az a kérdés is, hogy Jákob az este folyamán hogyan nem vette észre az átverést? Erre az egyik kézenfekvő válasz, hogy a nászéjszaka pillanatáig az esküvőn a menyasszony el lehetett fátyolozva, és az este nyugovóra térő, kissé ittas Jákob a sötétben nem láthatott semmit. Ehhez a csaláshoz azonban két másik fontos dolog kellett: először is Lea nem fedte fel kilétét Jákobnak, hanem apja unszolására benne volt a dologban. Másrészt Ráhelt valahová el kellett tüntetni, valószínűleg akarata ellenére – hiszen ő biztos szólt volna Jákobnak. Jákob sorsának pikantériája ebben a történetben éppen ez: aki anno kisebb fiúként átverte apját, és eljátszotta Ézsau szerepét, az most hatalmas átverésben részesül Leától, aki ugyancsak eljátszotta a testvére szerepét.

Lábán viszont végső soron oda akarta adni Ráhelt Jákobnak, és meg is kötötték az új házassági szerződést – sőt a lakodalom hete után azonnal feleségül vehette Ráhelt a dolgos ifjú. Azonban a második feleség árát 7 év hasonló munkaviszonnyal lehetett kiegyenlíteni. Úgy tűnik Jákob „lenyeli” ezt a dolgot apósának, és mivel elég rossz alkupozíciója van, inkább elfogadja az ajánlatot, hiszen Ráhelért mindent meg akar tenni. Ez a kettős házasság viszont még nagyon sok bajt fog okozni Jákob életében, a későbbiekben pedig látni fogjuk, hogy miért emeli ki Mózes törvénye azt, hogy egy férfi két nőt, akik testvérek nem vehet egyszerre feleségül (ld. 3Móz 18,18).

31 Az Úr pedig látta Lea megvetett voltát, és megnyitotta méhét. Ráhel ellenben meddő volt.
32 Fogant tehát Lea méhében, és fiút szült, és Rúbennek nevezte, mert azt mondta: Meglátta az Úr nyomorúságomat. Most már szeretni fog engem a férjem.
33 Azután ismét várandós lett, és fiút szült, és ezt mondta: Mivelhogy hallotta az Úr megvetett mivoltomat, azért adta nekem ezt a fiút is. És Simeonnak nevezte el.
34 És megint várandós lett, fiút szült, és így szólt: Most már ragaszkodni fog hozzám a férjem, mert három fiút szültem neki. Azért Lévinek nevezte el.
35 És ismét várandós lett, fiút szült, és ezt mondta: Most már hálát adok az Úrnak. S a fiút Júdának nevezte, és többet nem szült.

Lea ugyan feleséggé lett, mégis a csalás miatt számára ez csak „papíron” hozott áldást. Jákob őt soha nem akarta feleségül venni, most pedig kénytelen elfogadnia azt a tényt, hogy élete végéig gondoskodnia kell Leáról, egyfajta koloncként. Isten azonban kegyelmes volt Leához, ahogy Jákobhoz is az volt apja becsapása után. A Biblia azt tanítja rólunk, emberekről, hogy a bűn rabszolgájaként születünk meg erre a világra Ádám bukása óta – abban tehát, hogy újra és újra hibákat követünk el, melyek akár az életünket teljesen más irányba vihetik, semmi meglepő nincs. Lea története nagy bátorítás arra, hogy Isten a legmagányosabb és bűntudattal telibb állapotunkban is meg tud látogatni, és megfordíthatja sorsunkat csak azért, mert szeret. Az Örökkévaló nem biztosította arról Leát, hogy a férje valaha is szeretni fogja, de arról igen, hogy Ő szereti – és az akkori kultúrában a legnagyobb tisztességgel ajándékozza meg Leát, a bő gyermekáldással.

Isten természetesen itt nem csak Jákob családjának „mikrotörténetét” írja, hanem gondoskodik a megváltás „makrotörténetéről” is. Mivel Ábrahámnak megígérte, hogy utódaiból nagy nép lesz, Jákob fiainak idejében kezdődik el Izrael leendő népének erőteljes megszaporodása.

Lea első fia Rúben, akinek neve annyit jelent „nézd, egy fiú!”, de egy szójátékot is látunk itt azzal kapcsolatban, hogy Isten meglátta Lea nyomorúságát. Amikor egy nő elsőszülött gyermeke fiú, akkor az kész főnyeremény az ókorban: ezért is reméli Lea, hogy ezek után majd biztosan szereti őt Jákob.

A második fiú neve Simeon, akinek neve a héber „hallani” igéből származik. Itt is Lea játszik a szavakkal: Isten meghallotta a könyörgésemet nyomorúságomban, ezért a fiam neve emlékeztessen erre az élményemre. A beszámolóból látszik, hogy Lea egyre nagyobb hálával tekint Istenre.

A harmadik fiú neve Lévi, mely név az „összekapcsolódni” héber kifejezésből származik. Lea úgy gondolja, hogy három fiú gyermek már elég indok lesz Jákobnak, hogy igazán ragaszkodjon Leához. Ne feledjük, Ráhel mindeközben meddő állapotban van Jákob mellett.

A negyedik fiú neve Júda, aminek jelentése „dicsőítés”. A későbbi bibliai beszámolók arra engednek következtetni, hogy Lea és Ráhel közül sokkal inkább Lea volt az Úrhoz valóban tiszta szívvel közeledni vágyó ember. Lea Jákob Istenét dicsőíti egyedül a gyermekáldás miatt, pedig tudjuk, hogy Lábán házában más istenekkel is találkozott.

Jákob gyermekeinek születése itt csak ideiglenesen áll le, a következő fejezetekben nyomon követhetjük Izrael fiainak megszületését, és a két feleség folyamatos versengését Jákob birtoklásáért. Habár azt biztosan láthatjuk, hogy e család dinamikája nem a legideálisabb, Isten mégis képes véghez vinni az Ő tervét Jákobbal és utódaival.


[1] A bejegyzésben szereplő összes igevers forrása: Újonnan revideált Károli-Biblia. Copyright © 2011 Veritas Kiadó.

Baji Péter

Baji Péter (1988–) ifjúsági lelkipásztor,
bibliai tudományok (BA) - Logos Hungary Keresztény Főiskola
PhD földtudományok, társadalomföldrajz - ELTE Földtudományi Doktori Iskola
Baji Péter

Latest posts by Baji Péter (see all)

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük