Szerző: Baji Péter

Genezis 16. – Amikor besegítünk Istennek

Mózes első könyvének tizenhatodik fejezetében egy különleges, és mai szemmel kifejezetten megalázó eseményt láthatunk. Abrám már közel 10 éve az ígéret földjén vándorol és él, és egyetlen dologra vár: a családalapítás örömére. Száraj türelme ezzel kapcsolatban elfogy, és egy kulturálisan elfogadott, de Isten szemében mégis problémás megoldáshoz nyúl. Az egyiptomi fiatal lány szolgáját Abrámnak adja másodfeleségként, hátha gyermeket szül, és akkor az a gyerek az akkori jog szerint Szárajt illeti majd. Itt kapcsolódunk be a történet folyásába.

Tovább
Genezis 15. – Szövetség Isten és Ábrahám között

Mózes első könyvének tizenötödik fejezetében egy különleges dolog történik Abrám és Isten között: szövetséget kötnek a kor hivatalos eszközeivel. Ezzel a szövetséggel pedig az Úr megerősíti az ősatyát abban, hogy lesznek saját utódai, akik majd örökölni fogják a megígért földet. A szövetségkötés egy próféciát is tartalmaz arra nézve, hogy mi lesz az örökös utódokkal mielőtt bevonulhatnak az ígéret földjére.

Tovább
Genezis 14. – Ábrahám a harcos

Mózes első könyvének tizennegyedik részében betekinthetünk egy a Krisztus előtti harmadik évezred végén zajló tipikus közel-keleti konfliktusba. Néhány mezopotámiai városállam királya hadat indít olyan palesztinai királyok ellen, akik többé nem kívánnak adófizetői lenni. Főhősünk, Ábrahám pedig ebbe a konfliktusba unokaöccse, Lót miatt kerül bele – és sikeres mentőakciója után egy nagyon különleges találkozással zárul a történet.

Tovább
Genezis 12. – Ábrahám korai évei

Mózes első könyvének tizenkettedik fejezetétől kezdve az emberiség egyetemes történelme „lelassul”, és a Szentírás egy kiemelkedően fontos családra kezd fókuszálni. Ábrahám családjának történetét a Krisztus előtti második évezred legelejére datálhatjuk. A következő fejezetekben egyrészt megláthatjuk, hogyan vált néppé Izrael egyetlen egy nagy család kiválasztása nyomán. Mindeközben pedig rengeteget érthetünk meg Isten globális megváltó tervéről, és arról is, hogy személyesen hogyan közeledik egy-egy emberhez. Kezdjük is el!

Tovább
Genezis 11. – Bábeltől Ábrahámig

Mózes első könyvének tizenegyedik fejezete két részből áll. Az elején láthatjuk Bábel tornyának építését és annak következményeit, majd a szentíró rátér Sém vonalának egy eddig nem tárgyalt részére, Peleg utódaira. Ahogy az előző részben már láthattuk, Peleg utódainak felsorolása direkt maradt le ott, hogy ebben a fejezetben eljussunk Abrám (a későbbi Ábrahám) személyéhez. Abrám színre lépésével ugyanis a könyvben elkezdődik az ősatyák (más néven: pátriárkák) korszaka, ezért jelen fejezet egyfajta átvezetésnek is tekinthető.

Tovább
Genezis 10. – A Föld népeinek eredete

Mózes első könyvének tizedik részében egy ún. nemzetségtáblát találunk, amely bemutatja Nóé utódainak nevét, ahogy a Föld népei kialakultak belőlük. Ezeknél a leírásoknál két dolgot mindenképp jó szem előtt tartanunk: egyrészt a nevek felsorolása nem teljes körű, másrészt az adott népek nevei a Mózes korában ismert népcsoportokat tükrözik. A nevek felsorolása azért feltétlen kimerítő, mert Mózes az ókori Közel-Kelet szempontjából és látóteréből érdekes népeket sorolja fel a teljesség igénye nélkül. Nem biztos tehát, hogy itt megtalálhatjuk például az angolok, franciák vagy dánok közvetlen őseit. A következő fejezetben láthatjuk, hogy Bábel tornyának építése közben Isten a bolygón való szétszéledésre kényszerítette a különböző nagycsaládokat, viszont ebből az is következik, hogy a „nagyon távolra” költöző népek (pl. Távol-Kelet, Nyugat-Európa, Dél-Afrika…stb.) nevei a feledésbe merülhettek. A későbbi Izrael a vele kereskedelmi és egyéb kulturális kapcsolatban lévő népeket tudta jobban megjegyezni, a többieket „távoli szigetlakóknak” nevezte. A fejezetben található nevek azért nagyon lényegesek, mert a későbbi prófétai irodalomban több név megjelenik, és Izrael prófétái más népekkel kapcsolatban is jövendölnek dolgokat, ezért még fogunk velük találkozni az Ószövetségben.

Tovább