Szerző: Baji Péter

Atyáinktól örökölt hiábavalóságok?

A kereszténység különböző irányzatai amennyire egységesek Jézus megváltó művének elfogadásában és abban, hogy a legfontosabb döntés az ember életében, hogy hitre jusson abban, amit Krisztus tett érte a kereszten, annyira szerteágazóan értékelik a megváltás földi életre való gyakorlati hatását.

Tovább
A hitvédelem határai II. – Vita a posztmodern gondolkodóval

A keresztény hitvédelem soha nem volt olyan tevékenység a történelemben, mely kikezdhetetlen és vitathatatlan bizonyítékot szolgáltatott volna bármely kor gondolkodójának arra nézve, hogy csupán az érvek alapján valakit meggyőzzön arról, hogy belépjen az Istennel összekötő új szövetségbe.

Tovább
A hitvédelem határai I. – Vita a pozitivista tudóssal

E bejegyzés témája egy személyes élményből indult ki. Nemrég volt egy nagyon jó beszélgetésünk egy nem hívő barátunkkal, aki a világnézetének kialakításában elsősorban a tudományos eredményekre alapoz. A beszélgetés során számomra nagyon érdekes tapasztalat volt, hogy habár igyekeztünk felvértezni magunkat a hitvédelem különböző bölcs logikai cáfolataival, mégis volt egy pont, ahol újra és újra megakadt a beszélgetés.

Tovább
Az emberi lét szükségleteinek hierarchiája keresztény szemmel

Sokszínű társadalmunkban, ha az emberek vágyainak és törekvéseinek célját vizsgáljuk, akkor valahol a mélyben egy közös kívánság bújik meg mindenkiben: boldognak lenni.

Tovább
Mitől nő a gyülekezet? Ébredési várakozások és tapasztalatok

Három perspektíva a megújulásról

Az utóbbi években neoprotestáns, evangéliumi gyülekezeti köreinkben újra és újra beszédtéma a száraz időszak, a megtorpanás és a gyülekezetek növekedésének kérdése. Sokan imádkoznak ébredésért, lelki megújulásért Magyarországon, mások pedig a 20. század utolsó negyedében induló és kiteljesedő ébredési hullámot vágyják vissza.

Tovább
Prófétálás a gyülekezetben? Mit kezdjünk vele?

A prófétálás gyakorlata keresztény körökben gyakran megosztja a különböző gyülekezeti háttérből jövő hívőket. Egy tradicionálisan protestáns (pl. református) ember teljes meggyőződéssel vallhatja, hogy a prófétálás ideje már lejárt, hiszen Pál apostol kijelentette az 1Korinthus 13-ban, hogy töredékes a prófétálásunk, és ha eljön a tökéletes, akkor már nem lesz szükség rá. A várva várt tökéletes pedig nem más, mint a 27 könyvből álló újszövetségi Szentírás, ami bezárta a keresztény prófétálások korát. E teljes nyugalomból a példabeli hívőnket kizökkentheti, ha találkozik egy karizmatikus gyülekezetből érkező testvérével, aki számára a gyülekezeti összejövetelek szerves részét képzi, hogy emberek kiállnak, és az Úrtól való bátorító, intő és feddő üzeneteket átadva mondandójukat így kezdik: „Ezt mondja az Úr…”.

Tovább