Szerző: Békefi Bálint

Megengedhető az abortusz? A hegedűművész-érv

A történelemben régóta zajlik az erkölcsi vita a terhességmegszakítás megítéléséről: elítélendő, elfogadható, esetleg egyes esetekben preferálandó döntés? Az érvelés a közelmúltig általában egy kérdés körül forgott: emberi személynek tekinthető-e a magzat? Ha igen, akkor — folyik a gondolatmenet — neki is jár az élethez való jog, amellyel a megszületett emberek rendelkeznek. Ha azonban nem, akkor az eltávolítása alapvetően eltérő kategóriába tartozik, mint egy gyermek megölése, amely eltérő kategória erkölcsi státusza bizonyosan pozitívabb, vagy legalábbis enyhébb.

Ez az érvelési stratégia azonban a közelmúltban radikálisan megváltozott, vagy legalábbis egy teljesen új megközelítéssel bővült.

Tovább
Elveszíthető az üdvösség? 2.: Kritikák és javaslat

Az előző posztomban nekiláttam a címben szereplő nehéz kérdés boncolgatásának, és Thomas Schreiner cikke1 alapján bemutattam a három legelterjedtebb protestáns álláspontot a az üdvösség elveszíthetőségének a kérdésében, különös tekintettel az újszövetségi ígéretek és figyelmeztetések összeegyeztetési lehetőségeire. Most — előfeltételezve az előző rész ismeretét — rátérek a három nézet kritikájára, végül pedig kísérletet teszek egy olyan megoldás megfogalmazására, amely lehetővé teszi a bibliai kinyilatkoztatás egészének elfogadását anélkül, hogy reménytelen ellentmondásokba ütköznénk.

Tovább
Elveszíthető az üdvösség? 1.: A lehetőségek

Bevezetés

Keresztény körökben régóta folyik a vita abban a témában, hogy elképzelhető-e, hogy egy őszintén megtért hívő ember, aki Krisztusban bízik, Őt szereti és követi, elveszítheti az üdvösségét — vagyis végső soron elkárhozhat-e — amiatt, hogy súlyos bűnökből nem tér meg, vagy élete során később hitét megtagadja. A kérdés a legegyszerűbb hívőktől a legképzettebb teológusokig sokakat foglalkoztat, érthető módon, hiszen fontos gyakorlati vonatkozásai vannak.

Tovább
14 elv a vallások keresztény megközelítéséhez

Mai világunkban észre kell vennünk, hogy az ateizmus és a szekularizmus mellett számos nem keresztény vallás is körülvesz bennünket, és ez a pluralizmus várhatóan a jövőben növekedni fog. Így keresztényekként szembe találjuk magunkat egy olyan kérdéssel, amelyre a mi kultúránkban az elmúlt századokban kevésbé volt sürgető választ adni: hogyan viszonyuljunk ezekhez a vallásokhoz? Hogyan ismerkedjünk velük, hogyan tanulmányozzuk őket?

Tovább
Ateista hitvédelem a tudomány nevében? 3.

Az előző két rész után ebben a cikkben befejezem Dr. Boldogkői Zsolt az origo.hu-n megjelent egy cikkének megválaszolását, sőt röviden áttérek a tudományos alapú materialista gondolkodás kritikájára. Utána konklúzióképpen megnézzük, hova jutottunk.

Tovább
Ateista hitvédelem a tudomány nevében? 2.

Az előző posztban megkezdtem Dr. Boldogkői Zsolt egy 2016 februári cikkének elemzését és kritikáját, mivel azonban az alapos válasz meghaladta egy blogbejegyzés terjedelmét, itt közlöm a második részt. Továbbra sem tudok és nem szeretnék a szerző minden egyes felvetésére reagálni, de a főbb, érdekesebb érveire reményeim szerint kielégítő módon sort kerítek. Folytatjuk onnan, ahol abbahagytuk.

Tovább