Vízkeresztség 2.0: Mi értelme a csecsemők megkeresztelésének?

Az előző keresztségről szóló bejegyzésben azt a kérdést feszegettük, hogy a Biblia tanítása, az egyháztörténeti beszámolók és a különböző felekezetek álláspontjai alapján hogyan lehetne kibogozni azt a kérdést, hogy a vízkeresztség szentségében történik a hívő ember újjászületése, vagy a keresztség csupán utólagos jelképe a már megtörtént újjászületésnek. Ebben a kérdésben láthattuk, hogy markáns ellentét látszik a két nagy irányzat között, és ha csak a Biblia nyelvezetét és legkorábbi óegyházi iratokat nézzük, akkor egy kissé az egyik irányba billen a mérleg a számunkra hozzáférhető információk alapján.

Tovább
Hány istenben hittek a zsidók?

Mi a kérdés?

Az elmúlt pár évszázad vallástudományában — és arra alapozva a világi bibliakutatásban is — elterjedt az a nézet, hogy a bibliai Izrael népe ókori történelmének nagy része során nem csak az URat (a héber eredetiben és a továbbiakban: Jahve) imádták, hanem sok egyéb istent is, mint például Baált, Astartét és másokat.

Tovább
Vízkeresztség 1.0: Mikor születik újjá a hívő?

Ebben és a következő bejegyzésben egy protestáns körökben örökzöld témát járunk körül és ez nem más, mint a vízben való megkeresztelkedés. A kereszténység már a kezdeti idők óta alapvető fontosságú eseménynek tartja a hívő ember életében ezt a szentséget. Függetlenül az adott korszaktól vagy különböző keresztény irányzatoktól, a megkeresztelt személyt tekintik kereszténynek a keresztények. Az igazi teológiai és hitéleti vita a témában abból indul ki, hogy mi volt Jézus eredeti célja a vízkeresztég gyakorlatával, és ebből kiindulva ki részesülhet belőle.

Tovább
Rossz keresztény érvek

Pár hónapja egy ismerősöm, aki régebben keresztény volt, de már nem az, érdekes felvetést fogalmazott meg nekem. Azt mondta, hogy rendben van az, ahogyan a kereszténységgel szembeni érveket elemzem és cáfolom, de az lenne az igazán korrekt, ha elfogulatlanul mindkét oldalt kritizálnám.

Tovább
Engedelmesség: Botrány vagy szeretet?

Az engedelmesség kifejezés a Magyar Értelmező Szótár szerint „szófogadás; a parancsnak, intésnek meghallgatása s teljesítése; akaratunknak egy felsőbb akarathoz alkalmazkodása.” E fogalom véleményem szerint napjainkban egyre inkább kikopik a használatból.

Tovább
Interjú: a tudomány és a vallás örök harca? (2)
Zemplén Gábor
Zemplén Gábor

A tudomány és a vallás viszonyáról mind a hívők, mind a nem vallásos emberek többsége rendelkezik néhány zavaros, vagy akár egészen téves elképzeléssel. Ez nem véletlen, hiszen a téma nehezen átlátható, és számos mítosz övezi — ezek a mítoszok pedig nagyrészt a történelemmel kapcsolatosak. A kérdések tisztázásához és a történelem bemutatásához Zemplén Gábor segítségét kértem, aki a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékén docens, ott tanít és kutat.

Tovább