Interjú: a tudomány és a vallás örök harca? (1)
Zemplén Gábor
Zemplén Gábor

A tudomány és a vallás viszonyáról mind a hívők, mind a nem vallásos emberek többsége rendelkezik néhány zavaros, vagy akár egészen téves elképzeléssel. Ez nem véletlen, hiszen a téma nehezen átlátható, és számos mítosz övezi — ezek a mítoszok pedig nagyrészt a történelemmel kapcsolatosak. A kérdések tisztázásához és a történelem bemutatásához Zemplén Gábor segítségét kértem, aki a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékén docens, ott tanít és kutat.

Tovább
Miért látszik Isten ma inaktívnak (2)?

Az előző bejegyzésben igyekeztem megvizsgálni a Szentírásban lévő csodák gyakoriságát, annak lehetséges hátterét és következményeit az életünkre. Láthattuk, hogy Isten időszámításában egyszer évszázadok telnek el minden különleges természetfeletti megnyilvánulás nélkül, majd ezután néhány évtized alatt hatalmas csodákat tesz az Úr. Ezek a sűrűsödési időszakok a hívők számára mindig sokkal izgalmasabban, mint a hitben kitartás csendes „sivatagjai”. Ebben a bejegyzésben szeretnék rávilágítani a „nem látom Istent munkálkodni” életérzés bennünk lévő lehetséges okaira, melyek segítenek átgondolni, hogy biztos Isten készülékében van-e a hiba.

Tovább
Miért látszik Isten ma inaktívnak (1)?

A Biblia 66 könyve rengeteg lehetőséget ad számunkra, hogy tanuljunk Isten személyéről és elmélyüljön a hitünk, mégis vannak egyes könyvek, amelyek kiemelt lelkesedéssel töltik el az olvasóikat. E könyvek csoportjába gyakran beletartoznak Isten népének történelmi beszámolói, ahol az Örökkévaló megmutatja természetfeletti erejét, és ezzel ámulatba ejti a hívőket és a nem hívőket egyaránt.

Tovább
A Biblia tévedhetetlensége

Mi a tévedhetetlenség?

Az evangéliumi kereszténység hitének egyik sarokpontja a Biblia ún. tévedhetetlensége. Vitatható a kifejezés szerencsés volta, hiszen egy lehetőség tagadásaként van megfogalmazva: lehetetlen, hogy a Biblia tévedjen. Mindenesetre mind a magyar, mind a nemzetközi teológiai körökben valami hasonló megfogalmazás terjedt el, így én is ezt fogom alkalmazni. De mit is fejez ez ki?

Tovább
Atyáinktól örökölt hiábavalóságok?

A kereszténység különböző irányzatai amennyire egységesek Jézus megváltó művének elfogadásában és abban, hogy a legfontosabb döntés az ember életében, hogy hitre jusson abban, amit Krisztus tett érte a kereszten, annyira szerteágazóan értékelik a megváltás földi életre való gyakorlati hatását.

Tovább
Megengedhető az abortusz? A hegedűművész-érv

A történelemben régóta zajlik az erkölcsi vita a terhességmegszakítás megítéléséről: elítélendő, elfogadható, esetleg egyes esetekben preferálandó döntés? Az érvelés a közelmúltig általában egy kérdés körül forgott: emberi személynek tekinthető-e a magzat? Ha igen, akkor — folyik a gondolatmenet — neki is jár az élethez való jog, amellyel a megszületett emberek rendelkeznek. Ha azonban nem, akkor az eltávolítása alapvetően eltérő kategóriába tartozik, mint egy gyermek megölése, amely eltérő kategória erkölcsi státusza bizonyosan pozitívabb, vagy legalábbis enyhébb.

Ez az érvelési stratégia azonban a közelmúltban radikálisan megváltozott, vagy legalábbis egy teljesen új megközelítéssel bővült.

Tovább