Címke: Nóé

Genezis 10. – A Föld népeinek eredete

Mózes első könyvének tizedik részében egy ún. nemzetségtáblát találunk, amely bemutatja Nóé utódainak nevét, ahogy a Föld népei kialakultak belőlük. Ezeknél a leírásoknál két dolgot mindenképp jó szem előtt tartanunk: egyrészt a nevek felsorolása nem teljes körű, másrészt az adott népek nevei a Mózes korában ismert népcsoportokat tükrözik. A nevek felsorolása azért feltétlen kimerítő, mert Mózes az ókori Közel-Kelet szempontjából és látóteréből érdekes népeket sorolja fel a teljesség igénye nélkül. Nem biztos tehát, hogy itt megtalálhatjuk például az angolok, franciák vagy dánok közvetlen őseit. A következő fejezetben láthatjuk, hogy Bábel tornyának építése közben Isten a bolygón való szétszéledésre kényszerítette a különböző nagycsaládokat, viszont ebből az is következik, hogy a „nagyon távolra” költöző népek (pl. Távol-Kelet, Nyugat-Európa, Dél-Afrika…stb.) nevei a feledésbe merülhettek. A későbbi Izrael a vele kereskedelmi és egyéb kulturális kapcsolatban lévő népeket tudta jobban megjegyezni, a többieket „távoli szigetlakóknak” nevezte. A fejezetben található nevek azért nagyon lényegesek, mert a későbbi prófétai irodalomban több név megjelenik, és Izrael prófétái más népekkel kapcsolatban is jövendölnek dolgokat, ezért még fogunk velük találkozni az Ószövetségben.

Tovább
Genezis 9. – Az új emberi társadalom alapjai

Mózes első könyvének kilencedik fejezetében Isten szövetséget köt az özönvizet túlélő nyolc emberrel. Noé családja fogja újra benépesíteni a Földet, de ez egy hatalmas felelősség: amilyen kultúrát, vezetést és erkölcsöt hagynak az utódaikra, az meg fogja határozni a bolygónk jövőjét. Itt megtudhatjuk, hogy melyek azok az instrukciók, amivel Isten ellátja őket az új életükben.

Tovább
Genezis 8. – Egy új világ kezdete

Mózes első könyvének nyolcadik fejezetében az özönvíz lassan lecsillapodik, majd annyira elapad, hogy Noé újra kiléphet a bárkából családjával, és az állatsereggel együtt, hogy birtokba vegyék újra a bolygót, amit Isten számukra tisztított meg. Ez egy új kor kezdete Isten tervében, ahol nem csak az ellene lázadó, és immár teljesen elfajzott földi társadalom lett elpusztítva, hanem maga az Éden kertje is eltűnik, többet nem említi a Szentírás, hogy a bolygónkon meg lehetne azt találni.

Tovább
Genezis 7. – Az özönvíz

Mózes első könyvének hetedik fejezete maga az özönvíz története. Isten elhozza azt a pillanatot, amikor az ítélettel kapcsolatos ígéretei valósággá válnak. A bárka készen áll, Noé megmenthető – már csak el kell indulnia az eseményeknek. Egy héttel az özönvíz előtt Isten megszólítja Noét:

1 Ezt mondta az ÚR Nóénak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged találtalak igaznak színem előtt ebben a nemzedékben1.
Tovább
Genezis 6. – Noé bárkát épít

Mózes első könyvének hatodik fejezete egy tragikus képet mutat az Isten által teremtett ős-emberiség társadalmáról. A történetben láthatjuk Isten reakcióját ezekre az állapotokra, és megismerhetjük Nóét, az Ószövetség egyik leghíresebb szereplőjét. Vágjunk is bele!

Tovább
Genezis 5. – Ádám utódai

Mózes első könyvének ötödik fejezete Ádám közvetlen utódait, nemzetségtábláját mutatja be. Ezt a „nemzetsége“ kifejezést korábban már láttuk az ég és föld „generációinál“ a második fejezetben. A Biblia itt Ádámtól kezdve tíz nemzedékig követi végig az első emberpár családját, és mindig az elsőszülött fiút – az ókorban a családi és apai hatalom első számú örökösét – nevezi meg. A formula folyamatosan ismétlődik: az adott ember élt valahány évig, aztán nemzette az első fiát, aztán még élt sok évig és fiakat és leányokat nemzett. Végül pedig, ahogy az Édenből kiűzött emberiség minden tagja átéli az Isten által megígért halált. Ádám leszármazottai közül lesz ebben egy kivétel, de ne szaladjunk még előre.

Tovább