A szenvedély és alázat viszonya Isten megismerésében

Az evangéliumi világot érintő, és szinte minden évben felbukkanó nagy teológiai viták általában sokak lelki világát kavarják fel. A képzett teológusok a vita „zászlóvivői” általában, hiszen nagyon helyesen úgy érzik, hogy meg kell védeniük a tiszta keresztény tanítást, de ezzel együtt jár, hogy nagy nyilvánosságot is kap az adott teológiai kérdés. Ekkor pedig a hétköznapi keresztény emberek is részeseivé válnak a nagy „boxmeccsnek”, ahol ők is fogadhatnak a győztesekre. Ebben a bejegyzésben két bibliai alapelvre szeretném ráirányítani mindenkinek a figyelmét, amelyek segíthetnek nekünk abban, hogy egy ilyen éppen aktuális vita folyamán kinek az oldalára álljunk, ha egyáltalán szükséges oldalt választani.

Tovább
Genezis 18. – Isten újabb látogatása Ábrahámnál

Mózes első könyvének tizennyolcadik fejezetében harmadik alkalommal – és egyben utoljára – olvashatjuk azt, hogy az Úr „megjelent” Ábrahámnak. Isten ezután is kommunikálni fog az ősatyával, de nem fog ezért emberi alakot magára ölteni. A fejezetben láthatjuk, hogy Isten különleges céllal és nagy bejelentéssel látogatja meg Ábrahámot és Sárát, ezután pedig tovább megy ítéletet tartani Sodoma, Gomora és a környező városok felett.

Tovább
Genezis 17. – A körülmetélés szövetsége

Mózes első könyvének tizenhetedik fejezetében a Mindenható Isten és az Ábrahám közötti szövetség következő fázisát írja le a Biblia. Korábban már megkötötték a „vérszövetséget” (1Móz 15), de most ezt a kapcsolatot Isten továbbvezeti. A 99 éves ősatya újabb ígéreteket kap, de ekkor már Isten engedelmességet is vár tőle. Ábrahám élete itt nagy példa arra, hogy időnként nem értjük az Úr mit, miért tesz, de ettől függetlenül érdemes engedelmesnek lennünk.

Tovább
Mi volt előbb a kultúra vagy a hit? (2. rész)

Az előző bejegyzésben a protestáns írásmagyarázat alapelveit és feszültségeit jártuk körül. Ennek pedig a legfontosabb ténye, hogy a Mindenható és Mindentudó Isten világosan és érthetően nyilatkoztatta ki akaratát a Biblia szerzőin keresztül, akik a saját koruk, nyelvük és kultúrájuk kontextusában tolmácsolták azt. Isten Szava tehát örök és tévedhetetlen, mi viszont akkor tudjuk a tartalmát a legpontosabban megérteni, ha az adott szentíró eredeti hallgatóságának soraiba képzeljük magunkat, akikhez valójában szólt az eredeti kijelentés. A Szentírás magyarázatában viszont ott ütközünk problémákba, amikor az adott bibliai szakasz a műfajából és kifejezésmódjából adódóan nem könnyen érthető, az adott kor kultúráját sem ismerjük olyan jól mint a sajátunkat, és az akkori szentírót már nem tudjuk megkérdezni, hogy mire gondolt pontosan.

Tovább
Mi volt előbb: a kultúra vagy a hit? (1. rész)

Az utóbbi hónapokban a Webzegézisen Mózes első könyvének tanulmányozásába kezdtem, de most a 16. fejezet után egy rövid időre szünetet tartanék. A szünet oka nem más, mint az utóbbi hetek teremtéssel kapcsolatos teológiai, írásmagyarázati vitája. Én is megkaptam már egy korábbi bejegyzésemnél, hogy nem szabad ennyire naivan olvasni és értelmezni a Bibliát, de most úgy látszik, hogy a Teremtés könyvét – és az egész Bibliát – történelmileg és teológiailag is tévedhetetlennek látó evangéliumi világban is kezd teret nyerni egy alternatív elképzelés a Szentírás magyarázásával kapcsolatban.

Tovább
Genezis 16. – Amikor besegítünk Istennek

Mózes első könyvének tizenhatodik fejezetében egy különleges, és mai szemmel kifejezetten megalázó eseményt láthatunk. Abrám már közel 10 éve az ígéret földjén vándorol és él, és egyetlen dologra vár: a családalapítás örömére. Száraj türelme ezzel kapcsolatban elfogy, és egy kulturálisan elfogadott, de Isten szemében mégis problémás megoldáshoz nyúl. Az egyiptomi fiatal lány szolgáját Abrámnak adja másodfeleségként, hátha gyermeket szül, és akkor az a gyerek az akkori jog szerint Szárajt illeti majd. Itt kapcsolódunk be a történet folyásába.

Tovább