Genezis 18. – Isten újabb látogatása Ábrahámnál
2020. május 28. BibliaBlog Nincs hozzászólás

Mózes első könyvének tizennyolcadik fejezetében harmadik alkalommal – és egyben utoljára – olvashatjuk azt, hogy az Úr „megjelent” Ábrahámnak. Isten ezután is kommunikálni fog az ősatyával, de nem fog ezért emberi alakot magára ölteni. A fejezetben láthatjuk, hogy Isten különleges céllal és nagy bejelentéssel látogatja meg Ábrahámot és Sárát, ezután pedig tovább megy ítéletet tartani Sodoma, Gomora és a környező városok felett.

1 Azután megjelent neki az Úr Mamré tölgyesében, ahogy ő a sátor ajtajában ült, a hőség idejében.1
2 Fölemelte szemét, és látta, hogy íme, három férfi áll előtte. Meglátva őket, eléjük sietett a sátor ajtajából, és földig hajolt.
3 Ezt mondta: Jó Uram, ha kedves vagyok előtted, kérlek, ne kerüld el szolgádat.
4 Hadd hozzak, kérlek, egy kevés vizet, mossátok meg a lábatokat, és dőljetek le a fa alatt.
5 Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy fölfrissüljetek, mert azért tértetek be szolgátokhoz, azután továbbmehettek. Ők ezt mondták: Tégy úgy, ahogy mondtad.

Ábrahám Mamré tölgyesében sátorozik. Habár nem tudunk meg sokat a Bibliából Mamré személyéről, az világosan látszik, hogy az ősatya barátjává és szövetségesévé vált. Egy teljesen általános nap leírását láthatjuk itt, amikor Ábrahám a déli hőség miatt valószínűleg a sátor árnyékos oldalán pihen, amikor meglátja a három utazót.

Abban biztosak lehetünk, hogy a korabeli Közel-Kelet nomád népeinél a vendégszeretet nagyon fontos volt, és Ábrahám nem akarta tovább engedni a melegben a „fáradt utazókat”. De azt is meg kell látnunk, hogy az ősatya ekkorra már egy tiszteletben álló idős férfi volt, ennek ellenére fut a három vándor elé, és borul le előttük. Ábrahám ismerte az Urat a korábbi találkozásokból – lehet, hogy mindig hasonló arccal mutatkozott – ezért tudta, hogy e három személy mennyei látogató. A kommentátorok vitatkoznak azzal kapcsolatban, hogy itt Jézus előzetes megjelenését láthatjuk-e. Az Ószövetség itt egyszerűen Jahvét mutatja két angyallal. Sajnos akkoriban nem volt sem fényképezőgép, sem kamera, ezért soha nem tudjuk meg milyen arcokat láthatott Ábrahám, az viszont egyértelmű, hogy megadta a módját a vendégül látásuknak.

6 Besietett Ábrahám a sátorba Sárához, és így szólt: Siess, gyúrj meg három mérték finomlisztet, és csinálj pogácsát.
7 A csordához is elfutott Ábrahám, és hozott egy gyenge kövér borjút, és a szolgának adta, az pedig sietett, hogy elkészítse.
8 Azután fogta a vajat, tejet és az elkészített borjút, és eléjük tette. Ő pedig mellettük állt a fa alatt, amíg ők ettek.

Ebben a részben nagyon érdekes megfigyelnünk Ábrahám korának időszemléletét. Manapság nagyon nehéz elképzelnünk, hogy rohanó világunkban épp egy fontos feladat elvégzése előtt ennyi időt eltöltsünk „csak úgy” közösségben. A leírásból itt láthatjuk, hogy a három vendég leszólításától kezdve, mire elkészülhetett az étel, és mindenki jóllakott, valószínűleg órák teltek el. Isten – velünk ellentétben – nem siet, Ő ráér megvárni Ábrahámot, amíg elkészül az étel, és engedi az ősatya számára élvezni e közösség hosszú meghitt pillanatait. Sajnos a 21. századi ember – hívőként is – megfeledkezik a másokkal együtt töltött hosszú órák értékéről, hiszen az elvégzendő feladatai belülről sürgetik. Isten gyönyörű példát ad itt arra nekünk, hogy Sodoma ítélete várhat ha arról van szó, hogy Ábrahámmal, az Ő szertett emberével hosszasan kell beszélgetni.

9 S megkérdezték tőle: Hol van Sára a feleséged? Ő pedig ezt felelte: Itt van a sátorban.
10 Erre így szólt egyikük: Egy év múlva ilyenkor bizonnyal visszatérek hozzád, és íme, akkor feleségednek, Sárának fia lesz. Sára pedig a háta mögött hallgatózott, a sátor ajtajában.
11 Ábrahám és Sára élemedett korú öregek voltak, és Sáránál már megszűnt az asszonyi természet.
12 Ezért Sára nevetett magában, és azt gondolta: Vénségemre lehet-e gyönyörűségem? Meg az uram is öreg.
13 Az Úr azt mondta Ábrahámnak: Miért nevetett Sára, ezt mondva: vajon csakugyan szülhetek-e, holott megvénhedtem?
14 Avagy az Úrnak lehetetlen-e valami? Annak idején, esztendőre ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.
15 Sára pedig tagadott, és ezt mondta: Nem nevettem; mivelhogy félt. De az Úr azt mondta: Nem úgy van, mert bizony nevettél.

Isten sokszor megismételt ígérete most már egészen konkrét lett: eljött az idő, hogy egy éven belül Sára gyermeket szüljön. Az ókori kulturális etikettet betartva Sára nem ül oda a férfiak társaságába, mégis a vendégek különlegességét ő is érzékeli, és hallgatózik. Amikor pedig meghallja az Úr ígéretét, maga is nevetésre fakad, ahogyan korábban Ábrahám tette. Emberi szempontból teljesen érthető Sára hitetlenkedése, és a beszélgetésben látszik, hogy Isten leleplezi szívének hitetlenségét, de nem ítéli el érte.

Az Örökkévaló kérdése itt kulcsfontosságú: „Avagy az Úrnak lehetetlen-e valami?” Ha olvastuk az evangéliumokat rögtön eszünkbe juthat Jézus, aki sok esetben hasonlóan próbára tette tanítványai hitét. Amikor Isten mindenhatóságával szembesülünk, nagy kihívást jelent számunkra, hogy olyan dolgok megtörténésére várjunk, ami emberileg lehetetlen. Bátorító látni azt, hogy Isten nem ítélte el ezt az ősi házaspárt a hitetlenkedéseikért, hanem ezek ellenére valójában megmutatja, hogy Ő tényleg mindent meg tud tenni. Ennek eredményét pedig majd meg fogjuk látni Izsák születésében.

16 Azután fölkeltek azok a férfiak, és Sodoma felé tartottak. Ábrahám is velük ment, hogy elkísérje őket.
17 Ezt mondta az Úr: Eltitkoljam-e Ábrahámtól, amit tenni akarok?
18 Hiszen Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz, és megáldatik benne a föld minden nemzetsége.
19 Mert tudom róla, hogy megparancsolja fiainak és háza népének, hogy őrizzék meg az Úr útját, cselekedjenek az igazság és a törvény szerint, hogy beteljesítse az Úr, amit szólt Ábrahám felől.

Az étkezés befejeztével az Úr és két angyala tovább indultak, hiszen még volt feladatuk a környéken. Isten a hangos „költői” kérdésével megmutatja az Őt követő emberekhez való viszonyulását. Ábrahám és a környék minden népe számára hamarosan nyilvánvaló lesz, hogy a Holt-tenger környéki városok kataklizma-szerű pusztulásra jutnak. De a miértek itt nagyon fontosak, és Isten elmondja az ősatyának a szándékait. Az egész Biblián végigvonul az a vágy Istennél, hogy bármit is akar cselekedni ebben a világban, a választott, szövetséges népének elmondja előtte, hogy mit és miért tesz. Korábban az özönvizet is bejelentette Noénak, most pedig Ábrahám is megismerheti Isten szigorú arcát.

20 Azután azt mondta az Úr: Mivel Sodoma és Gomora kiáltása megsokasodott, és mivel bűnük fölöttébb súlyossá vált,
21 lemegyek, és megnézem, hogy vajon teljesen a hozzám felhatott kiáltás szerint cselekedtek-e, vagy sem, mert tudni akarom.
22 Akkor a férfiak megfordultak, és elindultak Sodomába. Ábrahám pedig még az Úr előtt állt.
23 Közelebb lépett Ábrahám, és ezt mondta: Vajon elveszted-e az igazat is a gonosszal együtt?
24 Talán van ötven igaz abban a városban. Vajon elveszted-e, és nem kedvezel a helynek az ötven ott lakó igazért?
25 Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal együtt, és úgy járjon az igaz, mint a gonosz; távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-e igazságot?
26 Az Úr ezt felelte: Ha találok Sodomában a városon belül ötven igazat, mind az egész helynek megkegyelmezek értük.
27 Ábrahám erre azt mondta: Immár merészkedem szólni az én Uramnak, noha por és hamu vagyok.
28 Ha ötven igaznak talán öt híja lesz, elveszted-e az öt miatt az egész várost? Ő ezt mondta: Nem vesztem el, ha találok ott negyvenötöt.
29 Ismét szólt hozzá Ábrahám, ezt kérdezvén: Hát ha negyven található ott? Ő azt mondta: Nem teszem meg a negyvenért.
30 Megint szólt Ábrahám: Kérlek, ne haragudjék meg az én Uram, ha szólok: hát ha harmincat lehet találni? Ő így felelt: Nem teszem meg, ha találok ott harmincat.
31 És azt mondta Ábrahám: Ismét merészkedem szólni az én Uramnak: hát ha húszat lehet ott találni? Így felelt erre az Úr: Nem vesztem el a húszért.
32 És mondta végül: Ne haragudjék, kérlek, az én Uram, ha szólok még ez egyszer: hát ha tízet lehet találni? S ő ezt felelte: Nem vesztem el a tízért.
33 És elment az Úr, miután befejezte Ábrahámmal a beszélgetését, Ábrahám pedig visszatért a lakóhelyére.

Isten természetesen tökéletesen és pontosan tud mindent, ami ezen a bolygón történik. Mégis Ábrahámnak azt mondja, hogy személyesen, vagyis testi alakban is meg akarja látogatni Sodomát, hogy meggyőződjön az ott élő nép gonoszságáról. Több más helyen is van a Szentírásban, hogy Isten egyfajta személyes meglátogatásban részesít egy népet, mielőtt ítéletet hirdet. Jónáson keresztül így látogatta meg Ninivét, és ez a város megtérését hozta. De a legtragikusabb látogatása a Jézus korabeli Izrael volt, amikor a Messiás személyesen hirdette Isten kegyelmét és ítéletét is. Ez a látogatás hozott sok zsidó ember számára üdvösséget, de az egész nemzet számára egy végső ítéletet Jeruzsálem későbbi pusztulásában, amit Jézus előre megjövendölt (v.ö. Mt 24). Sodoma esetében tehát feltételezhetjük azt, hogy az angyalok városi látogatása az utolsó pont volt, amikor a gonosz nép megtérhetett volna, hiszen Isten angyalai jelen voltak a városban.

Hogy mi történt Sodomával pontosan, majd a következő fejezetben elolvashatjuk. Ábrahám alkudozásában viszont egyértelműen láthatjuk, hogy Lótot és családját igyekezett védeni. Az ősatya azt remélte, hogy legalább Lót miatt megmenekül a város, de sajnos később rá kellett jönnie, hogy már menthetetlen volt. Isten szeretetének és nyitottságának viszont gyönyörű bizonyítéka, hogy Ábrahámot hagyta „alkudozni” az ítélet tekintetében, sőt ugyan a város nem menekült meg, mert tíz igaz ember sem találtatott benne, de az Úr megmentette Lótot, mert fontos volt neki az ősatya kérése.

A következő fejezetben megláthatjuk Sodoma ítéletét, és az ehhez vezető okokat.

1 A bejegyzésben szereplő összes igevers forrása: Újonnan revideált Károli-Biblia. Copyright © 2011 Veritas Kiadó.

Baji Péter

Baji Péter (1988–) ifjúsági lelkipásztor,
bibliai tudományok (BA) - Logos Hungary Keresztény Főiskola
PhD földtudományok, társadalomföldrajz - ELTE Földtudományi Doktori Iskola
Baji Péter

Latest posts by Baji Péter (see all)

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük